2010. október 27., szerda

Hollandia a könyvtárban

Szeptemberben és októberben Hollandiát látta vendégül könyvtárunk a Világ a Könyvtárban című rendezvénysorozatunk alkalmából. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Hollandia bemutatkozása a rendezvénysorozat egyik legszínesebb és legizgalmasabb állomása volt.
Szokásunkhoz híven közzétettük az ország irodalmához kacsolódó bibliográfiánkat, és A hónap témáját bemutató polcunkon kézbe is vehették a benne szereplő köteteket és filmeket az érdeklődők. Ehhez csatlakozott a Gondolat Kiadó könyvkiállítása is, melynek köteteiből kedvezményesen vásárolhattak olvasóink.

Családi szombat:

2010. október 9-én a népszerű Baba-mama foglalkozást követően a kicsikkel kezdődött az első holland témájú program: az ELTE néderlandisztika szakos hallgatói olvastak fel a kicsiknek a Jip & Janneke című holland meséből magyarul. A Budai Boglárka, Sümegi Róza és Marloes Thijs által felolvasott meséket érdeklődve hallgatták a gyermekek, akik Schmied Zsuzsanna gyerekkönyvtáros vezérletével a mesékhez kapcsolódó kifestőkkel foglalatosodtak, és örömmel vitték haza a Holland Nagykövetség által rendelkezésükre bocsátott, a meséhez kapcsolódó apró ajándékokat. A meseolvasás egyben első ünnepélyes állomása volt annak is, hogy könyvtárunk csatlakozott a Magyar Olvasótársaság Olvasótárs című programjához.



A könnyed gyerekprogramot egy igazán komoly és színvonalas előadás követte, Dr. Gera Judit, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének vezetője tartott képes előadást a holland kultúráról. Az előadás első részében elsősorban a képzőművészeten keresztül mutatta be az ország kulturális sajátosságait, számos érdekességgel fűszerezve. Az előadás második részében a Gondolat Kiadó Akcentusok című sorozatot mutatta be, mely kötetei magyar nyelvű kortárs holland szépirodalmi művek. Dr. Gera Judit ismertette a kötetek szerzőit, a könyvek tartalmát, és egy-egy részletet is felolvasott belőlük, kedvcsináló gyanánt. Előadónk műfordítója is egyik-másik műnek az alábbiak közül, aki előadásával a holland kultúra számos perspektívájára mutatott rá.


A napot a Compass Egyesület előadása zárta, ahol Lechner István és Jessie Briolluet mutatott rá az új kultúrák befogadásának jellemzőire, valamint a kulturális sokk természetére. Az előadást szórakoztató és tanulságos vetítés fűszerezte, mely a különböző kultúrák jelrendszereinek különbségeire hívta fel a figyelmet.


Könyves vasárnap:

A következő napon ott folytattuk, ahol szombaton abbahagytuk. Először is díjaztuk az Ép testben az ép lélek című egész héten tartó dekázó-verseny győzteseit. Hermann Péter volt a legügyesebb, de a többieknek sem kellett szégyenkeznie. Hogy hűek legyünk a verseny elnevezéséhez, természetesen az ajándék focilabda mellé olvasnivalót is kaptak a legjobbak.


A gyermekekről sem feledkeztünk meg, a szőlővel és a szürettel kapcsolatos kézműves foglalkozáson vehettek részt a kisebbek, ahol Schmeid Zsuzsanna vezényletével természetes anyagok felhasználásával készültek az alkotások. Nagy örömünkre szolgált, hogy sokszor a családok együtt szorgoskodtak, hiszen a rendezvényeink az Országos Családi Könyvtári Napok részét is képezték, ezért örültünk, hogy valóban bizonyították programjaink azt, hogy a könyvtár ideális helyszíne a családi programoknak.


A szőlő és a szüret kapcsolódott egy korábban meghirdetett versenyünkhöz is. A kultúrák találkozása az asztalon mottót figyelembe véve a magyar bor és holland sajt köré szerveztünk egy családi receptversenyt is, ahol szőlőhöz vagy sajthoz kapcsolódó recepteket vártunk az olvasóktól emailen vagy személyesen az erre a célra készült ízléses ládikánkban, mely Frisch Tiborné kolléganőnk munkáját dicséri.


Szép számmal érkeztek a receptek, így nehéz dolga volt a zsűrinek, akinek az elnöke profi szakács volt. Végül az alábbi eredmény született: harmadik lett Keller János, receptje a sajtágyon sült tojás füstölt sajttal. Második lett László Zoltánné, aki a sajtos csirkecomb elkészítésének a fortélyait küldte be. A fődíjat Dr. Bán Ákosné nyerte meg, és hogy kétség sem fért elsőségéhez, az is bizonyítja, hogy holtversenyben nyert két receptje, a sajtos sertéskarajé, valamint a töltött malaga-szőlőé. A nyertesek könyvjutalomban részesültek, melyet Kiss Balázs adott át számukra, az első helyezett pedig a Pincekulcs Borkereskedés jóvoltából egy palack kézműves bort is elnyert, amit személyesen Darvas Péter tulajdonostól vehetett át.


Ugyanis nem csak beszéltünk a borokról és sajtokról, hanem meg is kóstolhattuk őket. Ezt pedig azért tehettük meg, mert a Holland Nagykövetség által biztosított ementáli, kecskesajt és diós gouda mellé Darvas Péter kiváló borokat hozott, a történeti hitelesség kedvéért a következőket Szászi Endre Szentgyörgy-hegyi Olaszrizling 2007 Badacsony, Miklóscsabi Csakazízéért Ezerjó 2008 Mór, Németh János Kékfrakos Rozé 2009 Szekszárd, Köpcös Kékfrankos „Zsíros” 2008 Csengőd, Breitenbach Lapis Furmint (késői szüretelésű) 2006 Tokaj. Mint a sorból is látható, előadónk az ország minden részéről választott egy borkülönlegességet, amelyek sajátosságai mellett a bórkóstolás és a kulturált borfogyasztás alapvető szabályait is elsajátíthatták vendégeink. Arról pedig, hogy a magyar bor és a holland sajt összeillik, mindenki maga is megbizonyosodhatott.


Persze nincsen szüreti mulatság nóta nélkül, és nincsen borozás bordalok nélkül, éppen ezért Tóth László népzenész gondoskodott arról, hogy most se legyen ez másképp. Az előadás szüneteiben magyar bordalokat énekelt és kísért citerán.


Felfedező kedd:

Rendezvénysorozatunk 2010. október 19-én folytatódott, amikor is a Nagy László Gimnázium, valamint a Stromfeld Aurél Általános Iskola diákjai töltötték meg a kézikönyvtári részt. Cseppet sem túlzás a megtöltötték szó, hiszen kilencven diák és tanáraik összpontosították figyelmüket másfél óra erejéig Hollandiára. Érdemes volt, hiszen a könyvtárvezető köszöntője után Leo Linscheer a nagykövetség Sajtó- és Kulturális Osztályának osztályvezetője beszélt az ország történelméről és a holland-magyar kapcsolatokról, melyet Zech Gábor, a követség munkatársa tolmácsolt a magyar hallgatóságnak.


Ezt követte Antal Zsófia egyetemista előadása, aki gyermekkorában is élt Hollandiában, valamint a közelmúltban is hosszabb időt töltött Amszterdamban, mint Erasmus-ösztöndíjas. Ő elsősorban személyes élményein keresztül, színes előadásban mutatta be az országot a hallgatóságnak.



Ahogy az minden országnál lenni szokott, a kvíz most sem maradhatott el. Kiss Balázs tett fel tizenöt Hollandiához kapcsolódó kérdést, amelyet a diákok egyénileg válaszoltak meg. Az első három helyezett természetesen jutalomban részesült.



Beszélgető péntek:

A Holland bemutatkozás záró programjára október 22-én, péntek délután került sor. Három szerzőt vártunk a könyvtárba, a már csaknem húsz éve hazánkban élő Runa Hellingát, a szintén hazánkban élő Jaap Scholtent, valamint a holland kultúra és irodalom területén szaktekintélynek számító Bérczes Tibort. A könyvtár részéről Kiss Balázs köszöntötte a vendégeket, majd egy oldott hangulatú beszélgetés, amolyan rendhagyó könyvbemutató vette kezdetét. Az oldott hangulatról gondoskodott, hogy a már ismert holland sajtok mellé ismét került magyar bor, ezúttal egri Furmint, etyeki Irsai Olivér, szekszárdi Kékfrankos és badacsonyi Cuvée. Bérczes Tibor kérdezte Jaap Scholtent, aki a Jó itt nekem?! című könyvét mutatta be. Azonban ez nem volt egy szokásos könyvbemutató, talán többet kérdezett a szerző a közönségtől, mint fordítva, így egy nagyon izgalmas beszélgetés kerekedett, majd dedikálással ért véget.


Rövid szünet után Bérczes Tibor és Runa Hellinga könyvei kerültek terítékre, azonban ugyanolyan légkörben, ahogy Jaap Scholten előadása befejeződött. Talán egy baráti beszélgetés volt ez inkább, mint klasszikus könyvbemutató, ahol nagyon sokat tanultunk Hollandiáról, Magyarországról, másokról és magunkról!


Összességében tehát egy rendkívül színes programon vagyunk túl, amiért külön köszönetet szeretnénk mondani a Holland Királyság Budapesti Nagykövetségének, különösen Zech Gábor és Leo Linscheer uraknak. Rajtuk kívül köszönjük minden előadónknak és vendégünknek a részvételt!



Az előadók és a vetélkedők győzteseinek díjazása az alábbi támogatókon és programokon keresztül valósult meg: Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége, Pesterzsébet Önkormányzata, Országos Családi Könyvtári Napok, TÁMOP 3.2.4-08/1/KMR - 2009 – 007 Olvasáskultúra fejlesztéséért és a digitális szakadék leküzdését támogató programok, Erzsébeti Könyvudvar
Köszönjük a támogatást!

Novemberben pedig egy újabb ország érkezik a könyvtárba!

2010. október 16., szombat

Minden csak az első nap szokatlan

Beszélgetések Magyarországon élő hollandokkal

Bérczes Tibor író, műfordító arra a feladatra vállalkozott a kötet megírásakor, hogy megszólaltasson pár embert a hazánkban élő holland lakosság köréből. Ugyanis akár hiszik, akár nem, szép számú németalföldi választja országunkat utazási célpontjának és többen közülük végleg itt telepednek meg. Sokaknak furcsa lehet ez, hiszen a legtöbb magyar szemében Hollandia a fejlett nyugatot testesíti meg, ami inkább nekünk lehet ideális célország, mint fordítva. Azonban az élet nem ezt a logikát igazolja.

Ez a kötet segítség is lehet számunkra, hisz az itt élő hollandok talán segítenek nekünk megmutatni, hogy bizony rengeteg érték van Magyarországon, ami fölött talán elsiklik a tekintetünk!

2010. október 22-én pénteken a szerző könyvtárunkban mutatja be könyvét, mely a hónap végéig a Gondolat Kiadó jóvoltából kedvezményesen megvásárolható olvasóink számára.



(Fotó: www.gondolatkiado.blog.hu)


Kedvcsinálóként idézet a kötetből:

Előbb vennék kocsmát, mint házat

(Hans van Vliet, jazz zenész)

45 éves vagyok és 17 éve élek Magyarországon. Nem voltam az a korán érő típus. A gimnázium után még sokáig nem tudtam eldönteni, merre tovább. Akkoriban elég nehéz volt normális munkát találni Hollandiában és meglehetősen kilátástalannak látszotta helyzet. Két éven át nagyjából semmit nem csináltam. Nem találtam a helyem. Jártam egy darabig főiskolára, de négy hónap után abbahagytam, és ismét jött a sötétben való tapogatózás. Feketemunkákból éltem, azt egészítette ki a segély.

Aztán egy nap úgy döntöttem, hogy zenét fogok tanulni. Ez sajnos kimaradt a gyerekkoromból. A szüleim, bár nemigen fedezték fel bennem a tehetséget, nem bánták volna, ha tanulok valamilyen hangszeren, de nem voltak elég erőszakosak, így annyiban maradt a dolog. Szóval, amikor anyám megkérdezte, volna-e kedvem a zenéhez, épp nem volt. Csak 22 évesen lett. A pozant és a nagybőgőt magam választottam. Akkoriban már nagy jazzrajongó voltam, és nagyon megtetszett egy Joseph Bowie nevű pozanos játéka. Az ő lemezei adták a végső lökést. A pozan nem egy bonyolult hangszer, és a bőgőhöz hasonlóan inkább a háttérben marad. De ez engem egyáltalán nem zavar. Grencsóval is így vagyunk. Ő a szólista, én meg vagyok a „másodhegedűs”. Elvben pozanon is lehet szólót játszani. Még a komolyzenében vannak is kifejezetten erre a hangszerre írott darabok. Egyszer, egy kiállításmegnyitón én is játszottam szólóban.

Amint elkezdtem a tanulást, rögvest ezerre kapcsoltam. Be akartam hozni a többieket meg az elvesztegetett időt. Legkevesebb napi nyolc órát gyakoroltam, de helyesebb, ha azt mondom, hogy egész álló nap nyűttem a hangszeremet. Gyakran elgondolkodom azon, nem kellett volna-e sokkal korábban kezdenem? Nyilván igen, de találkoztam én már jó pár olyan emberrel, akikre gyerekkorban rákényszerítették a zenét és ezzel meg is gyűlöltették velük az egészet. Alig várták, hogy felnőjenek, és végre eldobhassák a hangszert. Ilyen értelemben überelhetetlen az a motiváció, amit egy 22 éves ember érez, akinek egyetlen vágya, hogy játszhasson. Technikailag nyilván megérzem, hogy későn eszméltem. Az így keletkezett lemaradást nem is fogom soha behozni. A kései kezdés viszont iszonyú energiákat szabadított fel bennem. Szóval nem akkora gáz, hogy túlkoros kezdő voltam.

Külön szerencsém a hangszeremmel, hogy a pozanos állandó hiánycikknek számít, így sohasem voltak „elhelyezkedési gondjaim”. Két év után léptem fel először zenekarban. Játszottam én mindent, ami jött, jazzt, popzenét, operettet, de még sramlit is. Groningenben nagyon sok fellépési lehetőség volt. Három-négy év után azonban besokalltam. Akkora lett bennem a türelmetlenség, hogy majd szétfeszített. Az ember majd beleszakad, úgy fújja azt az átkozott hangszert, de csak nem akar kijönni belőle, amit szeretne. Na, ilyenkor kell a kitartás… Három év tanulás után megpróbálkoztam a konzervatóriummal, noha ilyen rövid idő után csak egy kiugró tehetségnek van esélye arra, hogy felvegyék. Nem is vettek fel. Akkor arra gondoltam, hogy inkább csak úgy „mellékesen” kellene zenélnem, és valami pénzkereső meló után kéne néznem. Amúgy sem tartom jónak, ha az embernek a zenélésből kell megélnie. Ezt Magyarországon is sokan megszenvedik.

Én ezt másképp oldom meg. A vendéglátásban dolgozom, az a kenyérkereső foglalkozásom, így a zene, illetve a muzsikálás megőrzi a maga tisztaságát. A magyar zenészek többsége másképp gondolkodik. Ők hamarabb rájönnek és eldöntik, mit akarnak csinálni, de aztán ahhoz görcsösen ragaszkodnak. Csak és kizárólag zenészek akarnak lenni. Minden idejüket és energiájukat erre fordítják, és minden mást úgy élnek meg, mint ami letéríti őket a szent célhoz vezető útról.

Bérczes Tibor mellett Jaap Scholten író és Runa Hellinga újságírónő is vendégünk lesz, a délután során.


A rendezvény ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!


2010. október 9., szombat

Gondolat könyvek Hollandiáról


A Gondolat Kiadó a magyar nyelvű holland és flamand irodalom első számú kiadója kedvezményt hirdet a pesterzsébeti FSZEK olvasói számára. A Hollandi a könyvtárban című programsorozat végéig, azaz 2010. október 31-ig kedvezményes áron vásárolhatják meg olvasóink a témához kapcsolódó köteteket.


Akcentusok sorozat:

Leon de Winter : SuperTex 2000 HUF
Marga Minco : Az üveghíd 1300 HUF
Bernlef : Agyrémek 2000 HUF
F. Bordewijk : Karakter 2300 HUF
Nescio : Az élősködő, Titánok… 1500 HUF
Thomas Rosenboom : Közmunkák 3800 HUF

Egyéb kiadványok:

Lieve Joris : Melankolikus forradalom 2300 HUF
Jaap Scholten : Jó itt nekem?! 2300 HUF
Bérczes Tibor : Minden csak az első nap… 1500 HUF
Korrekt Hollandia 1800 HUF

Az akció részleteiről érdeklődjenek a könyvtárosoknál!

2010. szeptember 29., szerda

Jó itt nekem?!

Jaap Scholten a kilencvenes évek óta Magyarországon él, úgy ahogy régen tették a tehetősebbek, télen a nagyvárosban, nyáron vidéken, esetünkben Budapesten és a somogyi Széplakon. A hazájában is ismert és elismert publicista először a NRC Handelsblad című holland lapnak számolt be itteni élményeiről, majd ezen írásit összefoglalva 2009-ben jelent meg a százkilencven oldalas kötet a Gondolat kiadásában, Bérczes Tibor fordításában Jó itt nekem?! címmel. Az írón érezni, hogy más kultúrából jött, de azt is érezni, hogy kötődik hozzánk. Ha kritizál, nem bántani akar, csak felhívja a figyelmet a hibákra, ha dicsér, akkor nem hízeleg, hanem őszintén lelkesedik. 2010. október 22-én pénteken mind a szerző, mind a fordító ellátogat könyvtárunkba.



(Fotó: www.konyves.blog.hu)


Kedvcsinálóként idézet a kötetből:

„Mert nekem itt nagyon tetszik” - vagy valami hasonló ostobaságot szoktam válaszolni, és esetleg még összezagyválok valamit a természetről meg a nagy szabad térről, de mondhatok én, amit akarok, úgysem sikerül megnyugtató választ adni. És igazából saját magam sem tudom pontosan, hisz a válasz ezer dolog vegyülékéből áll össze: a szemkápráztató természetből, a házak lenyűgöző méreteiből, a más ritmusból, a magyarok régimódi illemtudásából, a pirulás és nevetés nélkül adott kézcsókokból, a kanyargó utakból, az üres térből, a kristálykék égből, a vidéki élet érdességéből, a varázsláshoz hasonlatos nyelvből, az Európa ezen sarkában tapasztalható mágiából, a most zajló átalakulási korszakból, a szabályozatlanságából (hogy az erdélyi erdők szélén nincs ott a tábla, hogy kutyát csak pórázon szabad sétáltatni, viszont az ott van, hogy a patakban tilos autót mosni és a fákat sem szabad kivágni), a váratlanból, az érthetetlenből, a szecessziós kerítésekből, a Lechner-épületeken lévő mázas cserepekből, a vakolaton lévő golyónyomokból, a Duna széles sodrásából, a Lánchídból, abból, ahogy a város, mint Los Angeles John Fante lábainál, ezernyi fénnyel ragyog a lábam alatt, Trianon szomorúságából, a fürdőszobák megkopott márványburkolatából, Nádas, Márai, Krúdy és Kosztolányi írásaiból, a közép-európai mélabúból, abból, ahogy itt az emberek nem zavartatják magukat, és szinte vedelik az alkoholt, a lovaskocsikból, a kacsázva járó kövér cigányasszonyokból, a tűzifa és a barnaszén szagából, a háromfogú falusiakból, az utak szélén kószáló kutyákból, a medvék és farkasok keleti közelségéből, a saját kertben termett paradicsom ízéből, a kívülállóság adta szabadságból, Márta főztjéből, abból, hogy innen hiányzik a Hollandiát uraló merevség, kisszerűség és egyenlősdi.

De ha én ezeket az érveket mind elsorolnám egy magyarnak, csak nézne rám zavarodottan, barátságosan bólogatna, magában pedig azt gondolná, hogy kiegyensúlyozott magatartásom ellenére biztos, hogy megszállott vagy szökésben lévő bűnöző vagyok. Hisz hogy hagyhatja el valaki önszántából a paradicsomot?"

Jaap Scholten
(Fotó: nlpvf.nl)

Jaap Scholten és Bérczes Tibor mellett Runa Hellinga újságírónő is vendégünk lesz, a délután során.


A rendezvény ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

2010. szeptember 22., szerda

Családi szombat a "kultúrák határán"

2010. október 9-én, szombaton 9-14. óra között újra izgalmas programokkal invitáljuk könyvtárunkba a családokat. A kicsiktől a nagyokig mindenkit szeretettel várunk a Kultúrák határán címet viselő családi napunkon!

Programok:

10.30-tól Baba-Mama, Klub Závotiné Reisner Anita óvópedagógus tartja népszerű babaklubját a gyermekkönyvtárban.



11.00 órától a Hollandia a könyvtárban című programsorozatunk részeként a Jip & Janneke című népszerű holland mese elevenedik meg a könyvtárunkban az ELTE néderlandisztika szakos diákjainak segítségével. A hallgatók részleteket olvasnak a meséből a kicsiknek, majd gyermekkönyvtárosunk közreműködésével kifestőkön és színezőkön próbálhatják ki kézügyességüket a gyerekek, természetesen a holland mese hőseinek történeteihez kapcsolódva.


(kép: http://sandysays.tumblr.com)

12.00 órától következnek felnőtt programjaink. Dr. Gera Judit professzor, az ELTE Néderlandisztika Tanszék vezetője, műfordító tisztel meg minket vetítéssel egybekötött előadásával, ahol többek között a Gondolat kiadó Akcentusok sorozatáról, azaz a magyar nyelven megjelent kortárs holland nyelvű irodalomról is értekezik. Az előadáshoz gondolatébresztőként ajánljuk azt a vitát, ami melyet az Élet és Irodalom hasábjain folytatott Gera Judit és Kerékjártó Ágnes. A linkekre kattintva olvasható Kerékjártó Ágnes : Látható vagy elmondható világ? Gondolatok a holland kultúra sajátos minőségéről valamint Gera Judit : A holland kultúra sokféle arca című írása.


(kép: litera.hu)

13.00 órától részben kapcsolódva az előadáshoz, könyvtárunk régi szakmai partnere, a Compass Egyesület képviselői tartanak előadást az új kultúrák befogadásának jellemzőiről. A kulturális sokk kifejezés azokra az érzésekre (aggodalom, meglepetés, tájékozódási zavar, bizonytalanság, zavarodottság) utal, amit az emberek olyankor élnek át, amikor egy teljesen különböző kulturális vagy társadalmi környezetben kell működniük. A Compass Egyesület az Európai Önkéntes Szolgálat keretében sok magyar fiatalt küldött külföldre és fogadott
külföldi önkénteseket 9-12 hónapos szolgálatra. Ezek tapasztalatin keresztül mutatja be Lechner István, valamint egy Magyarországon élő külföldi-, és egy külföldről hosszabb idő után hazatért magyar önkéntes az interkulturális környezet előnyeit, valamint sajátosságait, esetleges veszélyeit is.



Családi napunk a TÁMOP 3.2.4. támogatásával, valamint a Holland Királyáság Budapesti Nagykövetségével segítségével valósul meg. A rendezvény ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!

2010. szeptember 20., hétfő

Magyar bor, holland sajt – Receptverseny

Sokan, sokat beszélnek a kultúrák találkozásáról, az élet számos területén. Van azonban egy olyan hely minden háztartásban, ahol bizonyosan találkoznak a kultúrák, ez pedig a konyha! A korábbi évszázadokban, évezredekben egy-egy nemzet gasztronómiai szokásait nagyon behatárolták az országok természeti adottságai. Nem feledjük, a régi korokban mind a szállítás, mind a tartósítás bonyolultabb volt, mind napjainkban, így őseink azt ették és itták, amit könnyen felleltek, vagy meg tudtak termelni, el tudtak készíteni a közvetlen környezetükben. Ezért épül a nemzeti konyha tengeri országokban a halfélékre, nagy síkságok konyhája gabonafélékre, lábasjószágok húsára vagy zöldségekre, a hegyvidékeké, erdőségeké vadhúsra vagy épp tejtermékekre. Ezért van az is, hogy a napsütötte lankás országokban borral koccintottak századokon keresztül, míg a síkságokon és hegyvidékeken jellemzően sörrel vagy pálinkafélével. Persze a századok alatt a technika és a közlekedés fejlődésével változtak is ezek a trendek, gondoljunk például az eredetileg Amerikában őshonos paprikára, mely napjainkban a magyar konyha egyik legalapvetőbb élelmiszere, vagy a paradicsomra, mely nélkül az olasz konyhát el sem lehetne képzelni, pedig szintén a tengeren túlról jött. De ha nem akarunk ennyire messzire visszamenni a múltba elég, ha azt nézzük, hogy a görög és török ételek milyen népszerűek Németországban, vagy arra gondolnunk, hogy szinte alig van a világnak olyan pontja, ahol ne találnánk kínai éttermet. Így abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a hűtőszekrényünkben, konyhaszekrényünkben ott lehet minden, amit a világ számos pontján tökélyre fejlesztettek: francia kenyér, olasz sonka, brazil kávé, német sör, horvát kagyló, mexikói csili, japán hal, orosz vodka, arab fűszerek, indiai curry, argentin marhahús, belga csokoládé, ír whisky, vagy éppen a holland sajt és a magyar bor.

Bár a felsorolást hosszasan lehetne folytatni, maradjunk ez utóbbi kettőnél. Holland sajt és magyar bor! Remek párosításnak tűnik! Aki kóstolt már együtt bort és sajtot az tudja, hogy ez a páros a különleges gasztronómiai élmények egyik legcsodálatosabb tárházát kínálja. Ugyanis mind a sajtok, mind a borok nagyon különbözőek lehetnek. Mindegyikből vannak tömeg-gyártottak és igazi kézműves ritkaságok, vannak könnyed, lágy finomságok és tekintélyes, zamatos karakterek. Az sem mindegy, hogy milyen bort milyen sajtokkal kóstolunk, melyek oltják ki, és melyek erősítik meg a másik jellemző vonásait. A holland sajtkultúra és a magyar borkultúra együtt, pedig csodákat rejthet magában!

Kedves olvasóinknak számos egyéb program mellett ezt az élményt is be szeretnénk mutatni! A „Hollandia a könyvtárban” című programsorozaton belül 2010. október 10-én vasárnap magyar borokat és holland sajtokat kóstolhatnak. A részletes programról külön bejegyzésben tájékoztatjuk Önöket!


Addig is viszont versenyre invitáljuk a vállalkozó szellemű olvasókat! Várunk minden olyan receptet, amelyben vagy sajt, vagy szőlő szerepel. A recepteket az elkészült étel fényképével együtt a fszek2002@fszek.hu email-címre várjuk. A beküldött receptekről október 4-9. között lehet szavazni honlapunkon. A legjobb receptek beküldőit a bor-és sajtkóstolón díjazzuk!



(kép: www.receptvarazs.hu)

2010. szeptember 16., csütörtök

Holland bibliográfia


2010. őszén Hollandiát látjuk vendégül a könyvtárban. Ahogy olvasóink megszokhatták, most is külön polcon emeltük ki a Hollandiával kapcsolatos, illetve a holland szerzők által jegyzet dokumentumainkat. Az alábbi linkre kattintva böngészhetnek ezek között!



(Fotó: www.utazas.sk)

2010. május 13., csütörtök

Lengyel-magyar barátság


"Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát.
Vitéz s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre!"




Ki ne ismerné a két nép ezeréves barátságáról született mondást? Ennek jegyében szerveztünk kiállítást könyvtárunkban, mely a két nemzet barátságát mutatja be mai magyar fiatalok szemszögéből. A pesterzsébeti Stromfeld Aurél Általános Iskola kisdiákjai szabadkézzel rajzolt tablóikon a közös történelmi hagyományokat és kapcsolódási pontokat örökítik meg, míg a Lengyel Intézet által rendelkezésünkre bocsátott tablókon nagyobb diákok mutatják be számítógépes grafikáikon a lengyel-magyar barátságot. A tárlat május végéig tekinthető meg könyvtárunkban.



2010. május 7., péntek

Lengyel bibliográfia

Kedves Olvasóink!

Az alábbi linkekre kattintva könyvtárunk lengyel témájú bibliográfiáit tekinthetik meg tematikus bontásban:

2010. május 4., kedd

Lengyelország a könyvtárban


2010. május 3-án, a lengyel alkotmány ünnepén tartottuk meg a Lengyelország a könyvtárban című rendezvénysorozat első programjait. A délelőtt folyamán a Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola teljes 9. évfolyama vett részt a rendezvényen. Minden osztály egy órát szentelt a témának. A könyvtár részéről Kiss Balázs köszöntötte a résztvevőket, majd olvasta fel az országhoz kapcsolódó kvíz kérdésit, melyet a diákok egyénileg oldottak meg. A válaszok közösen lettek megbeszélve, és mind a négy osztályból a legtöbb jó választ adó diák részesült ajándékban, melyet a Lengyel Intézet ajánlott fel számukra. Volt, ahol egyértelmű volt a végeredmény, és volt olyan is, hogy plusz kérdést kaptak a holtversenyben legjobban teljesítők. Ezt követően csoportokat alkottak a diákok, és az Internet segítségével oldottak meg Lengyelországhoz kapcsolódó feladatokat, kerestek idézeteket, képeket, melyet a könyvtár email-címére kellett elküldeniük.


Az osztályok megtekintették a lengyel témájú kiállításainkat is, majd újabb egy-egy órában könyvtárismereti és könyvtárhasználati feladatokat oldottak meg.