EU Bibliográfia

Kedves olvasóink a listában felsorolt Európai Uniós témájú dokumentumokból kutathatnak könyvtárunkban.

Bibliográfia

Uniós konferencia a formális, a nem formális és az informális tanulásról

A nem-formális tanulás szerepe a hagyományos oktatási rendszerben az Európai Unióban

A XXI. századot máris úgy emlegetik, mint az információs társadalom kora. Ez egyértelmű lehet számunkra is, ha belegondolunk, hogy Európában és szerte a világon valódi termelő tevékenységet egyre kevesebben végeznek. Sokkal több olyan álláshirdetéssel találkozhatunk, amikben tanácsadókat, marketingeseket, statisztikusokat keresnek, mint amiben gyári munkásokat toboroznak. Ebből látszik az információ az ami az értéket hordozza, vagyis a személyek tudása. Ez az új kor új kihívásokkal is szembesít minket, de főleg az oktatási rendszert, ami hagyományosan a tudás megszerzésének színtere. A tanulás során az ember fokozatosan, egyre bonyolultabb és elvontabb ismeretekre tesz szert. A tanulásnak formailag három különböző módja van: formális, nem-formális és informális tanulás. Az egész életen át tartó tanulásnak része az ismeretek megszerzése az iskolában és a hétköznapi élet bármely színterén történő személyiségformáló tapasztalatszerzés is, melyet az Európai Unió is kiemelt területeként kezel. A március 16-i előadásainkon igyekeztünk bemutatni a tanulás különböző módjait, és ennek viszonyát a könyvtárhoz, hiszen a hagyományos iskolai rendszerű (formális) tanuláson kívül a többi lehetőség kevésbé ismert. Szeretnénk megmutatni, hogy a különböző tanulási formáknak mik az előnyei és hátrányai, hogy milyen módon használhatjuk ezeket egymást kiegészítve, valamint hogy illeszkednek ezek az európai struktúrába.

Programunkat a Külügyminisztérium támogatta, melyen könyvtárosok vettek részt.

Előadink voltak:

• 
  
  Lechner Péter (Compass Európai Ifjúsági Egyesület) : A Fiatalok lendületben program ismertetése


• 
  
  Lechner István (Compass Európai Ifjúsági Egyesület) : A formális, a nem formális és az informális tanulás az Európai Unióban


• 
  
  Simon Krisztina (Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet) : Az iskolai könyvtárak lehetőségei a nem formális tanulás területén
  
• 
  
  Kiss Balázs (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) : A Világ a Könyvtárban című programsorozat bemutatása
  
  

FSZEK EU

A tavasz elejére Svédországot vártuk a könyvtárba, sajnos hiába. Azonban ezt az időszakot sem töltjük tétlenül, hanem kihasználjuk az alkalmat, hogy bemutassuk az Európai Uniót, és annak könyvtári vonatkozásait.

Első körben a FSZEK EU oldalt szeretnénk bemutatni olvasóinknak, ami a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Európai Uniós gyűjteményének blogja. Az oldal 2007 óta működik kollégáink gondozásában, azzal a céllal, hogy informálja olvasóit olyan újdonságokról és érdekességekről, melyek az EU-s tájékoztatással, tájékozódással kapcsolatosak. A folyamatosan megjelenő cikkek mellett számos tematikus linkgyűjtemény is található az oldalon, ami hasznos információkhoz segítheti az érdeklődőket. Az oldal a linkre kattintva közvetlenül elérhető!

Azerbajdzsán a könyvtárban

2010. február 9-én Azerbajdzsán mutatkozott be a Bíró Mihály utcai könyvtárban. Könyvtárunk előzetesen jelentkező olvasói, valamint a Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola 10. osztályos diákjai vettek részt a programon. A rendezvényt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár részéről Kiss Balázs nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket. Ezt követte Őexcellenciája Dr. Hasan Hasanov Úr, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének érdekfeszítő előadása, amelyben bemutatta országa múltját, kultúráját, jelenét és perspektíváit. A Nagykövet Úr hosszasan ecsetelte az azeri és a magyar nép közti történelmi kapcsolatokat, a két nyelv és kultúra közti közös pontokat. A hangulatos és tartalmas előadást követően vendégeink kérdezhettek, majd kvíz következett, melyben az előadásban elhangzott információkra kérdeztünk rá. A tesztek javítása közben a vendégek szendvicset és frissítőt vehettek magukhoz, majd Hasanov Úr személyesen értékelte a teszteket, néhol szigorú pedagógusként név szerint beszélve át a válaszokat egy-egy diákkal.

Három vendégünknek sikerült hibátlanra a tesztje, ők név szerint:

• Bohn Ildikó



• Molnár Eszter



• Pécsi Mária
  

Rajtuk kívül további négy fő ért el kiemelkedő eredményt, ők:

• Bilisics Boglárka



• Gorzsás Noémi



• Lechner István



• Maraffai Csilla
  

A fenti személyek az országhoz fűződő tárgynyereményeket vehettek át a Nagykövet Úrtól, valamint oklevélben is részesülnek, melynek átvételéről értesíteni fogjuk a díjazottakat.

Végezetül Kiss Balázs köszönte meg a részvételt a vendégeknek, és adta át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ajándékát a nagykövetség dolgozói számára.

A hónap végéig az alábbi azeri témájú kiállítások tekinthetők meg könyvtárunkban:

• Azerbajdzsáni népzene



• Azerbajdzsáni népviselet



• Azerbajdzsáni szőnyegek



• Az éjszakai Baku képei



• Azerbajdzsáni ékszerek



• Azerbajdzsáni diplomaták



• Azerbajdzsáni könyvek
  
  

Azeri könyvajánló

Az év elején Azerbajdzsán mutatkozik be a könyvtárban. Most is érdekes programokkal és kiállításokkal várjuk a kedves olvasóinkat. Láthatnak kiállítás Azerbajdzsán népviseletéről, népzenéjéről, szőnyeg-, és ékszerművészetéről valamint diplomatáiról. Ezen kívül az éjszakai Bakuról készült fotókiállítás is megtekinthető könyvtárunkban.
Aki pedig az országról szeretne olvasni, annak ajánljuk az alábbi ízelítőt az ország nagykövetsége által a könyvtárunknak adományozott kötetekből.

• Azeri könyvajánló
  

Társadalmi célú hirdetés

Kedves Olvasónk!

Mint a médiákból ismeretes, 200 év óta a legpusztítóbb földrengés döntötte romba Haiti fővárosát, Port-au-Prince-t és környékét. Több százezer helybeli lakost, s különösen a gyermeket fenyegeti az élelem-, ivóvízhiány, az otthontalanság, a járvány és egyéb veszély.

Az UNICEF munkatársai a helyszínen segítik a gyerekek életét.

Hívja a 1749-et és hívásával életeket ment! A 1749 a három mobilszolgáltató és a T-Home vezetékes hálózatából hívható. Ha sms-t küld, írja be: Haiti

A hívás ára 200 forint, amit teljes egészében megkap az UNICEF. 1 hívás árából az UNICEF 100 darab vízfertőtlenítő tablettát tud vásárolni, mellyel 400 liter tiszta ivóvizet biztosíthat a földrengés gyermekáldozatai számára.

Küldhet adományt is az UNICEF Magyar Bizottság 11705008-20123725 számú számlájára. A közlemény rovatban tüntesse fel: Haiti.

Bemutatkozik Azerbajdzsán

2010 elején egy a magyar közönség által kevéssé ismert ország, Azerbajdzsán mutatkozik be a könyvtárunkban. Éppen ezért egy rövid összeállításban közöljük a két nép közötti kapcsolódási pontokat, amikkel reméljük felkeltejük az érdeklődésüket az ország és annak bemutatkozása iránt.

A történelmi, régészeti, nyelvészeti, mitológiai, zenei toponímiai adatok tanúsága szerint a magyarok és az azerbajdzsánok történelmileg rokon népek.

Sok évszázadon át ugyanazon etnoszok képezték az azerbajdzsán és a magyar nép kialakulásának az alapját. Ezek a kimmerek, a szkíták, a hunok, a szabírok, az avarok, a bulgárok, a kazárok és a magyarok voltak. Ezek a népek csaknem egyidejűleg vándoroltak a Kárpátok régiójába a mai Magyarország területére és a Kaukázus régiójába, a mai Azerbajdzsán területére.
Európai tudósok, mint például F.Gounchar, R.Grosset, T.Szulemirszkij, valamint azerbajdzsán tudósok megállapították az azerbajdzsáni és a magyarországi késői bronzkori és korai vaskori régészeti kultúrák közötti genetikai rokonságot.

Az azerbajdzsánok és a magyarok ősei a sámánizmust követték. Mind Magyarországon, mind Azerbajdzsánban feltártak lovas temetkezéseket. Ugyancsak mindkét nép a tengrizmus vallást gyakorolta. Ez a vallás az ég, a föld és a víz tiszteletét jelentette. A magyar nyelvben szerepel a „tenger” szó, az azerbajdzsánok a tengert és az eget „”tengri”-nek nevezik (tengiz, deniz). Meg kell jegyezni, hogy az ősi sumérok nyelvében szintén jelen volt a „tenger” szó.

A források szerint az ősi Azerbajdzsánban legalább két magyar terület volt Ulu-madzsar (nagy magyar) és Kicsik madzsar (kis magyar) néven. Ezen kívül van egy Madzsar-Garaoglan (magyar fiatalember) nevű település is.

Kodály Zoltán, Bartók Béla, Vargyas Lajos, Vikár László magyar zenetudósok összehasonlító szempontból vizsgálták a magyar és türk dallamokat, szoros kapcsolatot és jelentős hasonlóságot fedeztek fel bennük. Sípos János magyar zenekutató többször járt Azerbajdzsánban, több tucat azerbajdzsán falut keresett fel, több száz embert hallgatott meg, nagyon sok azerbajdzsán népdalt jegyzett fel, és arra megállapításra jutott, hogy az azerbajdzsán és a magyar népzene teljesen hasonló. Kétségtelen, hogy ezek a dallamok egy tőből fakadnak, amely abból az időszakból származik, amikor a távoli őseink még együtt éltek az Ural vidékén. Sípos János könyve Budapesten (angol nyelven) és Bakuban (azerbajdzsán nyelven) jelent meg. A nagykövetség kezdeményezésére Sípos Jánosnak az azerbajdzsán-magyar kapcsolatokról szóló könyvét magyar nyelven is kiadták, ami a pesterzsébeti Szabó Ervin Könyvtárban is hozzáférhető.

Nagyon sok közös szó van a magyar és azerbajdzsán nyelvben. Ezek nem azok a szavak, amelyek a török hódoltság időszakában kerültek a magyar nyelvbe, hanem azok, amelyek közösek voltak a magyarok és azerbajdzsánok számára, amikor őseink együtt éltek. Így például, az azerbajdzsán nyelvben szerepel az „ata” szó, a magyarban „atya”, az azerbajdzsánban „ana”, a magyarban „anya” stb. Maguk a magyarok nem tudják megmagyarázni az „ember” szó eredetét. Az ótürk nyelvben az „ember” „az asszony ajándékát” jelentette.

Magyarországon él a „jász” nevű etnikai csoport, a városuk neve Jászberény. A magyar nyelvben nehéz megmagyarázni ennek az etnosznak és városnak a nevét. De az azerbajdzsán nyelv alapján ez teljes mértékben lehetséges. A „jázi” szó az azerbajdzsán nyelvben sztyeppét jelent. A magyar „jászok” jelentése azerbajdzsánul „sztyeppei emberek”. A magyar nyelvből kiindulva ugyancsak nehéz megmagyarázni a Jászberény elnevezést. Azerbajdzsán nyelven viszont a Jászberény jelentése: az a hely, ahol a jász törzs berendezkedett a neki ajándékozott zöld területen, a sztyeppén, "legelő, a déli oldalon, ahol süt a nap és dörög a villám".

Azerbajdzsán Köztársaságának nagykövetsége az Eötvös utca 14-ben egy olyan épületben működik, amely Podmaniczky palota néven ismert. Podmaniczky Frigyes kiváló magyar közéleti személyiség és tudós volt. A nagykövetség úgy döntött, hogy emléktáblát helyez el az épület homlokzatán Podmaniczky Frigyes tiszteletére, amely a nagykövetség ajándéka lesz a magyarok számára.

Az Azerbajdzsán Köztársaság nagykövetsége Veszprém város polgármesteri hivatalával együtt jelenleg azt tervezi, hogy Veszprémben felállítják Nizami Gjandzsevi XII. századi kiváló azerbajdzsán költő emlékművét, Gjandzsa azerbajdzsán városban pedig a magyar Endrődy Sándor költő emlékművét.

A XIX. században hatóságok elleni mozgalom kezdődött mind Magyarországon, mind Azerbajdzsánban. Magyarországot akkor a Habsburg birodalom, Azerbajdzsánt pedig az Orosz birodalom irányította. Magyarországon ez a mozgalom a betyárokról kapta a nevét. Ennek legismertebb képviselője Rózsa Sándor volt. Azerbajdzsánban Hacsag Nabi és Hacsag Kerem volt a legismertebb. A Hacsag szó egyidejűleg jelenti azt, hogy a „hatalomnak engedelmeskedő”, illetve „bátor ember”.

Hasonló a magyar és az azerbajdzsán nyelv grammatikája, mindkét nyelv az agglutináló típushoz tartozik. Ennek a típusnak az a sajátossága, hogy a szavakban az első szótag a szó töve. Ez nagyon megkönnyíti a rokon szavak keresését, mivel mind a magyar, mind az azerbajdzsán nyelvben az első szótag a szó töve.

Azerbajdzsán és Magyarország kapcsolatainak szempontjából fontos információ a XX. század elején Azerbajdzsánba került magyar hadifoglyok sorsa. Az első világháborúban Magyarország és Oroszország egymás ellen harcoltak, és a háború után több tízezer magyar hadifogoly volt Oroszország területén, egyebek között Azerbajdzsánban is, amely abban az időben Oroszország kötelékébe tartozott. Az Azerbajdzsán Demokratikus Köztársaság kikiáltása után az azerbajdzsán vezetésnek az egyik első rendelete a magyar hadifoglyok szabadon bocsátása volt, amit nem tett meg Oroszországban sem a cári, sem pedig a kommunista hatalom.

A második világháború idején nagyon sok, a Szovjetunió ellen harcoló magyar, hadifogolyként 1945-1947-ben Azerbajdzsánban levő táborokba került. Cseh József, ezeknek az eseményeknek az egyik részese, nagyszerű könyvet írt erről. A nagykövetség megjelentette ezt a könyvet magyar nyelven, ez szintén elérhető a könyvtár látogatói számára is. A hadifoglyok egy része meghalt, őket egy külön temetőben temették el. Abban az időben a Szovjetunió területén felszámolták a legtöbb temetőt, ahol magyar hadifoglyok voltak eltemetve. Azerbajdzsán területén két ilyen temető maradt fenn. Az azerbajdzsán nép gondozza ezeket a temetőket, épségben vannak, valamennyi ott eltemetett emlékére nagy fémkereszteket állítottak fel.

A nagykövetség kezdeményezésére évente „Azerbajdzsán-Magyarország: a kultúrák dialógusa” címmel, tudományos konferenciára kerül sor. A legutóbbi konferencián több mint 50 magyar és azerbajdzsán tudós vett részt, akik előadásukban a két nép közötti történelmi kapcsolatokkal foglalkoztak.

A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában számos azerbajdzsán nyelven írt kézirat található.

A nagykövetség magyar nyelven számos nagyon fontos munkát jelentetett meg, mint például a „Dede Horgud”, a „Köroglu”, Cseh József könyve, Az igazság Karabahról, Magyar újságírók Azerbajdzsánról, Azerbajdzsán hangszerek, az első, második és harmadik „Azerbajdzsán-Magyarország: a kultúrák dialógusa” c. tudományos konferenciák anyagai stb. melyekből egy-egy példányt a pesterzsébeti könyvtárnak ajándékozott a követség.

Vasfüggöny kvíz díjátadó

Novemberben számos látogató tekintette meg a Békés forradalomtól a német egységig című kiállítást, és töltötték ki a Vasfüggöny című kérdőívünket. A Bornemisza Péter Gimnázium diákjai december 10-én egyéni, valamint december 19-én csapatversenyben mérték össze tudásukat a kérdéseket illetően könyvtárunkban. Mindkét alkalommal a legjobban teljesítő diákok díjazásban részültek.

November 30-ig lehetősége volt olvasóinknak Interneten is megválaszolni a kérdéseket, amire a legnagyobb örömünkre szép számmal vállalkoztak. A többség remekül felkészült a témából, számos jó megoldás született, hárman azonban a jóknál is jobbnak bizonyultak, és hibátlan kvízt küldtek be. Ők név szerint Surányi Júlia, Szántó Eszter és György Péter, akik díszoklevelet vehettek át december 16-i ünnepségünkön, melyet a Fővárosi Szabó Ervin Részéről Kiss Balázs, a Német Nagykövetség részéről pedig Matthias Gruber oktatási és kulturális referens látott el kézjegyével. Az oklevelek mellett értékes jutalomban részesültek a könyvtár és a nagykövetség jóvoltából, melyeket Oravecz Krisztina adott át a díjazottaknak. Hármójukon kívül több átlagon felüli teljesítmény is díjazva lett. Az ünnep fényét emelete a Pesterzsébet Központi Református Egyházközösség Ifjúsági Kórusa, akik Temesvári Mónika vezényletével német nyelvű karácsonyi dalokat énekeltek el, majd furulyán játszottak a közönségnek.

Németország ezzel búcsúzik könyvtárunktól, rendezvénysorozatunk azonban 2010-ben is folytatódik. Az újévben először egy talán kevésbé ismert, azonban rendkívül izgalmas kultúrájú ország mutatkozik be: Azerbajdzsán.

Angol társalgási klub 2010-ben is

Jövőre is várjuk szeretettel kedves olvasóinkat az Angol társalgási klubba. A 2010-es év első negyedévének időpontjai a következőek:

• január 6. 17.00 óra
• január 20. 17.00 óra
• február 3. 17.00 óra
• február 17. 17.00 óra
• március 3. 17.00 óra
• március 17. 17.00 óra
• március 31. 17.00 óra
  

Vasfüggöny kvíz

A pesterzsébeti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Német Nagykövetség a „Németország a könyvtárban” című rendezvénysorozat alkalmából játékra invitálja Önöket!

Az alábbi kvízben a vasfüggönnyel kapcsolatos ismereteikről adhatnak számot.

A válaszok beküldésének határideje: 2009. november 30. éjfél.

A helyes megfejtőket emailben értesítjük! A díjkiosztó részleteiről oldalunkon tájékozódhatnak!

A Kvíz az alábbi linkre kattintva érhető el!